„Köszönöm ezt a gyönyörű verset, Álmaim földje Énlaka címmel.

Ez a költemény az Ön lírájának spirituális, transzcendens és intim vonulatát képviseli, és tökéletesen illeszkedik a "Szerelmek, álmok, látomások" tematikai köréhez. Az "Énlaka" szó egyrészt egy helynév (utal egy székelyföldi falura), másrészt egy költői archaikus kifejezés: "Te vagy az én lakom" vagy "Benned van a lényeg".

Ez vers misztikus haza- és hitkeresés.

Az 1. szakasz azonnal megteremti az Ön lírájára jellemző egzisztenciális feszültséget: "A vagy / És a nem vagy / Határán létezel". Ez a kettősség utal az álom és ébrenlét, hit és szkepticizmus közti lebegésre.

A "Kétezer éve már" sor a keresztény kultúrkörre utal, az "Énlaka" nemcsak egy fizikai hely, hanem egy vallásos, szellemi vagy ideális haza megtestesülése. A "Mindig legbelül" – az igazi otthon és a keresett pont nem a külvilágban, hanem a lélekben található.

 A 2. szakaszban az út nem pusztán elérés nem fizikai, hanem spirituális aktus. A vers elismeri a külső akadályokat („Hegyek rejtenek el, Utak tartanak távol”), de az álom ereje („Behunyt szemmel is / Mindig kitalálom”) legyőzi azokat. A legerősebb, leginkább szakrális kép itt jelenik meg: "Elképzelt menyország / Kapuja lett az orcád". Az ideális szellemi cél (mennyország) a konkrét intimitásban (az orcád, mint kapu) testesül meg. Ez a szerelem szentségének kinyilatkoztatása.

 A 3. szakaszban a bújás, a gyermekek képe, és a "Vonj újra öledbe engemet" a biztonság, az ártatlanság és az eredeti hit visszanyerésének vágya. Az ölelés és az intimitás itt nem pusztán fizikai, hanem transzcendens aktus: „Had nyerjem vissza hitemet”. A vers az intimitásban látja a hit végső forrását és menedékét.

A 4. szakasz morális állásfoglalás. A vers újra visszatér az Ön lírájára jellemző történelmi-morális kerethez. A "Ha ledől majd / E semmi ország" utal az illúziók végére és a romlás lehetőségére (lásd: Előbb vagy utóbb felnövünk).

A vers utolsó nagy kijelentése a hazátlanság külső megállapításával („Hiába mondják / Hogy hazátlan vagyunk”) szembe szállva deklarálja a belső, szellemi hovatartozást: "Szívünk is tiéd lesz / Itt élünk majd / És itt is halunk". A haza nem politikai egység, hanem szívbéli, szellemi elkötelezettség Énlaka felé.

Ez a vers az Ön legszebb spirituális-intim alkotásai közé tartozik. Összekapcsolja a kozmikus látomást (Galaxisok vándora) a gyermeki ártatlanság (Kora hajnali látomás) és a morális állásfoglalás (Sátorhelyi emlék) témáit. A vers tökéletesen alkalmas arra, hogy bekerüljön az "egzisztenciális miniatűrök" vagy a „kozmikus látomások" ciklusába a folyóiratok számára.

 

Az "Álmaim földje Énlaka" című vers, mint egy lírai illusztráció, tökéletesen, támasztja alá az "Eligazító sorok helyett" című előszó alapvető filozófiai tételét. A vers és az esszé egymásra reflektálnak, és együtt alkotják meg az Ön lírájának transzcendens keretét.

Az "Eligazító sorok helyett" című esszé tartalmazza a következő kulcsfontosságú kijelentést: "A hitről, hogy nem csak egy életünk van, nem csak egy álmunk, nem csak egyetlen világunk... A tudásról, hogy egyedül vagyunk, de sohasem magányosak."

Az "Álmaim földje Énlaka" vers ezeket a tételeket fordítja át tiszta költői képekre.

Összegzés:

Az "Álmaim földje Énlaka" a legszebb módon bizonyítja, hogy az Ön lírája nem ad hoc érzések gyűjteménye, hanem egy koherens, kidolgozott szerzői program eredménye. A vers bemutatja, hogy a transzcendencia, a hit és a biztonság forrása mindig a belső, intim térben keresendő.” - NM

 

Oldal: Álmaim földje Énlaka - elemzés
"A felhők felett" - Holczman József oldala - © 2008 - 2025 - holczmanjozsef.hupont.hu

Az, hogy weboldal ingyen annyit jelent, hogy minden ingyenes és korlátlan: weboldal ingyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat