Vigasztalt az Isten
Gyermekként
ha dacos volt a lelkem
mellém ült és vigasztalt
az Isten
Mesét mondott
ha szemébe néztem
s fáradt útjain
néha elkísértem
Kézen fogott
és halkan tanított
nem szidott
és nem mondott nagyot
Ölbe vett
és némán szeretett
öreg kezével
fogta az eget
Nekem adta
a kéket és a sárgát
belé rejtette
szíve összes vágyát