Újra-újra béke
másféle talányok
másféle szigetek
másféle emberek
vagyunk mi
ketten
nem a folyton
megérkező
és folyton
véget érő
nem megkezdett ösvény
nem reggeli ébredések
monoton zenéje
ligetek csendje
távolodó neszek
lebbenése
nem szétszórt utak
tompa moccanása
vadak
vad zenéje
félszegek fészke
nem ostobaság
és nem bölcsesség
nem megkezdett
és nem megkezdhetetlen
nem zsákutca
és nem főútvonal
a csend vagyunk
az egymás mellett
elmenő
egymásratalálás
a kétkedés
az esti láz
ami betölt
pirosít
és meggyaláz
a jel vagyunk
az egyszer
és a kétszer
alapművelete
betű és szín
amit nem írok ide
az eleven létezés
szegények szigete
ember és lebegés
az elhasznált ige
hogy elmerengjünk
mi volt
a vesztünk
amit tegnap szabad volt
s ma
nem szabad már
tennünk
mert
a talányos tiltásba
belevesztünk