Lopják az almát
Lopják az almát
a szomszéd kertben
reccsenő ágak közt
vad léptek járnak
ha bűneinkért
kitaszít az Éden
visszahajlanak mind
a kopott fűszálak
Hatalmas felhők
közelednek
a túlpart fényei
híreket üzennek
alatta járunk
a halálnak
alatta a tiltott
végtelennek
Áll egymagában
a világ
bámulja az utolsó
almafát
múlik szívünkben
az ifjúság
felejti a tavasz
illatát
Elhagyott
és messze jár
a felmentő
fénysugár
Lopják az almát
a szomszéd kertben
egymásba törnek
a lehúzott ágak
száradó gazban
a zizzenő léptek
mindent körbejárnak