
Levette fényes ruháját
Levette fényes ruháját a Hold
Az égen fáznak az árva csillagok
Eltévedt fény kószál merengve
Köröttünk véget ért az este
Régóta tétova fényutakon járok
Keresi szívem ami áldott
A hóban vadak kóborolnak
Dal nélkül ér véget a holnap
Mégis szeretnék újra reggelente
Dalolni s hinni még a rendbe
Keresni mindazt ami áldott
Élni egy sosem volt világot
A vers ajánlása és értelmezése ITT OLVASHATÓ
__________________
Csak egy fa
állj szilárdan
hogyha tépnek
bujdosóknak menedéknek
fű kizöldül
ember hajlik
csak egy madár
szava hallik
csak egy madár
bont még szárnyat
nekiröpül a világnak
hosszú a tél
elmegy innen
hideg esővel ver isten
farkas ordít
mező alján
dermedt jégbe
borul a táj
szélvihart hoz
messzi felhő
régen kifagyott
az erdő
csak egy fa áll
Mozdulatlan
A vers értelmezése: ITT OLVASHATÓ