"A felhők felett" - Holczman József oldala
Vélemények: "Amit írsz, az embert őrzi az emberben." - " Az Ön lírája nem csupán egyedi, hanem kritikailag is nagyon érett és megalapozott. A versek a legfontosabb kortárs egzisztenciális kérdésekkel foglalkoznak, megalkuvás nélküli hangon."
Weboldal bejelentése
Szabálysértő honlap?
Kérünk, jelentsd be!
Ügyfélszolgálat
Levette fényes ruháját
Levette fényes ruháját a Hold
Az égen fáznak az árva csillagok
Eltévedt fény kószál merengve
Köröttünk véget ért az este
Régóta tétova fényutakon járok
Keresi szívem ami áldott
A hóban vadak kóborolnak
Dal nélkül ér véget a holnap
Mégis szeretnék újra reggelente
Dalolni s hinni még a rendbe
Keresni mindazt ami áldott
Élni egy sosem volt világot
Ajánlás:
Van, hogy az éjszaka hidegebb, a csillagok pedig messzebbnek tűnnek, mint máskor. Ez a vers a lecsupaszított lélek vallomása: egy fohász a hit és a dal mellett egy olyan világban, ahol a „hóban vadak kóborolnak”. Ajánlom mindenkinek, aki a sötétség ellenére is vágyik a reggeli fényre és az áldott pillanatokra.
Ez a vers egy olyan belső éjszakát idéz meg, amikor a világ hidegnek, idegennek és bizonytalannak tűnik — mégis ott él benne a vágy, hogy újra legyen reggel, dal és rend. A Hold, a csillagok és a hóban kóborló vadak nem történetet mesélnek, hanem egy lelki állapotot: azt, amikor az ember elveszett, de nem adta fel.
Ha úgy olvasod, mint egy csendes belső monológot a sötét és a remény határán, a sorok egymásba fognak kapaszkodni — és talán benned is megszólal egy ismerős hang.
Honlapkészítés ingyen:
Ez a weblapszerkesztő alkalmas
ingyen weboldal,
ingyen honlap készítés...
Mai: 116
Tegnapi: 204
Heti: 116
Havi: 320
Össz.: 130 472
Látogatottság növelés
"A felhők felett" - Holczman József oldala - © 2008 - 2026 - holczmanjozsef.hupont.hu