A végtelen utazás
Századok óta
várok rád
Tested illatát
hozza felém
a szél
mint lágy reggelen
nyári mezőkét
Egyszerű vagy
és közeli már
mint vízhez a part
hegyhez az alkonyat
Így örülünk
a jónak
testednek
s a csóknak
Így próbálunk
evezni
egyre beljebb
élére állni
szépen írt
énekeknek
Már végtelen vagy
a vágyam és tudásom
mi hajszol át
az akadályon
a megmérettetés felé
kitaszítva a térbe
vagy bezárva
lágy tenyereidbe
Csókok tengerében
járva
várom a kinyílást
a csodát
s a csöndet
ahogy simogat
ölelget
hangod
hogy egyre beljebb
egyre beljebb
utazzunk
tebenned
Így tartunk együtt
a végtelen felé
bízva az örök fényben
a halálig tartó
tiszta ébredésben
és a vágyban
vagy
elmerülni lágyan
barna szép szemedben
ha újra súgod
hogy szeretsz engem
és akarsz is engem
Kép vagy ma még
Titkos éjszakánk
emlékeiből rakom össze
meztelenségedet a szépet
hogy el ne felejtsem
ha a viszontlátás örömében
elveszek újból